Children Of Distance - Emlekezz Ram lyrics

rate me

Hazudnék, ha mondanám, hogy nem tör rám a gondolat<br />

Hogy lesz, amikor már csak úgy hallhatod, majd a hangomat<br />

Ha felteszed a lemezem, hogy szóljon a rímek hegye<br />

De ha hívni próbálnál, túl késQ, nem lesz aki felvegye<br />

Így egy kicsit megkésve, itthagyom most emlékbe<br />

Mindazt, ami ennek kapcsán szivárgott az elmémbe<br />

Elvégre már olyan régen belopták a fülembe<br />

Hogy gondosan pakolgassam a szavakat az ütemre<br />

Létezésem értéke, és elmúlásom rémképe<br />

Beolvadt a zenémbe, de lehet, hogy nem kéne<br />

Mer' mért ne, kit érdekel, minek mi a mértéke<br />

Úgyis por és hamu lesz mindegyikünk a végére<br />

Ha szerencsém van, esetleg még azt a kort is megérem<br />

Hogy földi létem tágabb összefüggéseit megértsem<br />

És ezt soha nem kérem, de mindig reméltem<br />

Hogy tovább él az emlékem, a barátaim lelkében.<br />

<br />

Emlékezz rám, mikor fúj a szél<br />

Emlékezz mikor minden véget ér<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

Emlékezz, mennyire szerettél<br />

Mennyire fájt mikor elmentél<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

<br />

Emlékem, majd így hagy nyomot, ha véget ér az életem<br />

De pont azért, hogy te is értsd, az én emlékem éltetem<br />

Bár bánatomban egyedül sokszor eltöprengtem rajta<br />

Hogy tükörben az életem vajon most a látszat eltakarja<br />

Vajon számít e rám valaki, vajon lesz e kinek hiányzom<br />

Vajon szeretnek, majd akkor is ha néha én is hibázok<br />

Az idQ távlatában, majd egyszer jussak azért eszedbe<br />

Remélem, hogy te is örülsz, az emlékemen merengve<br />

Nevemre már nem emlékszel, egy ismeretlen folt csupán<br />

Csak elmosolyodsz rajta, hogy így néztem rád oly bután<br />

Lehet, hogy nem szerettél, de bár én lennék az egyetlen<br />

Kinek emléke megmarad, hiszen ezért mindent megtettem<br />

Most kettesben csak én meg te, a zenész és a hallgató<br />

Ez érted szól, hisz emlékül, most így dalban hallható<br />

Mily szeretettel adom ezt, remélem érzed, hogy ez neked szól<br />

Hozzád, és ezt azért írtam, hogy veled lesz ha elalszol.<br />

<br />

Emlékezz rám, mikor fúj a szél<br />

Emlékezz mikor minden véget ér<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

Emlékezz, mennyire szerettél<br />

Mennyire fájt mikor elmentél<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

<br />

ErdQ mélyén dús fa lombját, fújja még a szél<br />

Egyedül csak én nem értem, mirQl mit beszél<br />

Bánatomban forgolódom, görnyedek a földre<br />

Egyszer megígértem, szeretni foglak téged mindörökre<br />

De elhagytál, nincs tovább, vége minden szépnek<br />

Nem maradt már semmi, csak egy ének fel az égnek<br />

Még mindig hiányzol, mindennap gondolok rád<br />

Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád<br />

Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben<br />

Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben<br />

Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tQlem<br />

Dallamok mögé rejtQzöm, mert mind idáig féltem<br />

Talán utoljára mondom el mit érzek, de ez így marad<br />

A hQs szerelmes távozik, most véget ér a színdarab<br />

Szívem mélyén magam mögött hagynám ezt a világot<br />

Csak annyit kérek, emlékezz rám, és ne kérdezd meg ki bántott.<br />

<br />

Emlékezz rám, mikor fúj a szél<br />

Emlékezz mikor minden véget ér<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

Emlékezz, mennyire szerettél<br />

Mennyire fájt mikor elmentél<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

<br />

Szavaim szívekbe furódó, dalból indítható rakéta<br />

Mi nyomot hagy az éterben, megérzi a Planéta<br />

De ki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem<br />

Aki nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám hogy megértsen<br />

Ez az életem emléke, emlékeztet elméket<br />

Hogy már nem vagyok itt, de néha mégis fellépek<br />

Csak játszottam és kacagva ástam a síromat<br />

Most meg a sírköves a sírkQre valami szívhez szólót írogat<br />

Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt<br />

Így az idQ távlatából, már minden másképp fest<br />

Egyszerq ember voltam, egyszerq szavakkal<br />

Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal<br />

Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem<br />

Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem<br />

Születtem nyolcvan, éltem halálomig<br />

De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.<br />

<br />

Emlékezz rám, mikor fúj a szél<br />

Emlékezz mikor minden véget ér<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

Emlékezz, mennyire szerettél<br />

Mennyire fájt mikor elmentél<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

<br />

Emlékezz rám, mikor fúj a szél<br />

Emlékezz mikor minden véget ér<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.<br />

Emlékezz, mennyire szerettél<br />

Mennyire fájt mikor elmentél<br />

Nézz rám, fogd meg a kezem<br />

Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.